2014. október 31. péntek
Farkas

Bejelentkezés

Prioritás meghatározás


1970-ben Dr. Edward Banfield, a Harvard Egyetem szociológusa írt egy könyvet The Unheavenly City címmel, amelyben annak járt utána, hogy egyes emberek miért és hogyan válnak anyagilag függetlenné.

Könyvét azzal a meggyőződéssel indította, hogy a válasz olyan tényezőkben rejlik, mint például a családi háttér, végzettség, intelligencia, befolyásos ismerősök, vagy valami más konkrét tényező. De végül arra a következtetésre jutott, hogy a siker kulcsa egy bizonyos gondolkodásmód vagy beállítottság.

Banfield ezt a hozzáállást hosszú távú tervezésnek nevezi. Azt mondja, hogy azok a férfiak és nők lesznek a legsikeresebbek és emelkednek fel anyagilag leginkább, akik minden egyes jelenbeli döntésük meghozatalakor a jövőre gondoltak. Azt figyelte meg, hogy minél hosszabb ideig tart egy személynél a tervezés és kivitelezés, annál valószínűbb, hogy az illető nagy dolgokat fog elérni a karrierje során. Például az orvosok azért tartoznak a leginkább megbecsült emberek közé, mert sokévnyi tanulást és kemény munkát fektettek bele abba, hogy megszerezzék a praktizálási jogot. Egyetemre jártak és szakmai gyakorlatra, majd rezidensek lettek és gyakorlati továbbképzésekre jártak, és lehet, hogy már 30 évesek is elmúltak, mire az első magas fizetésüket megkapták. De attól kezdve a legelismertebb és legsikeresebb szakemberek közé tartoznak. Azért, mert hosszú távú terveik voltak.

Akkor leszünk sikeresek, ha a prioritások meghatározásakor hosszú távra tervezünk. Egy dolog jelenbeli fontosságát az adja meg, hogy mekkora hatással lehet az életünkre a jövőben. Ha például este munka után úgy döntünk, hogy tévénézés vagy újságolvasás helyett a gyerekeinkkel játszunk, vagy a házastársunkkal töltjük az időt, akkor hosszú távra tervezünk. Tudjuk, hogy ha a gyerekeink és házastársunk boldogságába és egészségébe fektetjük az időt, az nagyon értékes és elsőbbséget élvező időkihasználást jelent. Vagy ha továbbképzésre járunk esténként, hogy tovább fejlesszük, és még értékesebbé tegyük magunkat, akkor is hosszú távon gondolkodunk. Ha valami gyakorlatias és hasznos dolgot tanulunk, az hosszú távú hatással lehet a karrierünkre.

A prioritások meghatározásánál tehát az áldozatvállalás lesz a kulcsszó, a jelenbeli szórakozást fel kell áldozni a jövőbeli szórakozás kedvéért. A közgazdászok szerint mind a gazdasági, mind a személyes kudarc legfőbb oka az, hogy az emberek nem képesek a megjutalmazás elhalasztására (vagyis hajlamosak még a fizetésüknél is többet költeni, és azt tenni, ami per pillanat könnyű, élvezetes és szórakoztató). Ezzel szemben, ha megfegyelmezzük magunkat, és azt tesszük, ami helyes és fontos, még akkor is, ha nehéz, akkor jó úton haladunk a büszkeség, önbecsülés és személyes elégedettség felé.

Tehát először azt kell eldönteni, hogy mit akarunk leginkább elérni az életben, aztán osszuk be az időnket, tervezzük meg a tevékenységeinket úgy, hogy céljaink elérése érdekében a lehető leghasznosabban töltsük el az időt. Ha már sorba rendeztük a nagyobb, hosszú távú terveket, könnyebb lesz a rövidtávú prioritásokat is sorba tenni.

A rövid távúak megtervezését egy papírral és ceruzával kezdjük. Ha úgy érezzük, hogy túl sok tennivalónk és túl kevés időnk van, üljünk le, vegyünk egy nagy lélegzetet, és vessünk papírra mindent, amit meg kell valósítanunk. Habár sosincs idő mindent megtenni, mindig lesz idő a legfontosabb dolgokra, és hogy azokat jól csináljuk meg.

Peter Drucker egyszer azt mondta: ”A hatékonyság azt jelenti, hogy megfelelően csináljuk a dolgokat, míg az eredményesség azt, hogy a megfelelő dolgokat csináljuk.” És ez meggondoltságot igényel. Ha megvan a listád, tedd fel magadnak a kérdést:” Ha egy hónapra el kellene hagynom a várost, és addig csak egy dolgot csinálhatnék meg a listáról, melyik lenne az?” Gondold végig, és karikázd be azt a dolgot a listádon. Aztán kérdezd meg:„ És ha még egy dolgot megcsinálhatnék, mi lenne az?” Ez lesz a kettes számú tennivaló a listádról. Csináld ezt végig ötször-hatszor, amíg ki nem válogatod a legfontosabbakat. Aztán számozd meg őket fontossági sorrendben. Ezek után már készen állsz arra, hogy elkezdj eredményesen dolgozni céljaid megvalósításán.

A másik közkedvelt prioritás-meghatározó módszer az A-B-C-D-E módszer. Ezeket a betűket írd a listán lévő teendőid elé.

- ’A’ jelentése „nagyon fontos; muszáj; el nem végzése komoly negatív következményekkel jár.”

- ’B’ jelentése „ fontos; tanácsos; de nem olyan fontos, mint az ’A’ jelű, és el nem végzése csak kisebb negatív következményekkel jár.”

- ’C’ jelentése „jó lenne megtenni; de nem olyan fontos, mint ’A’ vagy ’B’, el nem végzése semmilyen negatív következménnyel nem jár.”

-’D’ jelentése „add át, bízz meg mást az elvégzésével.”

-’E’ jelentése „hanyagold, amíg csak lehet.”

Ha az A-B-C-D-E módszert használod, könnyen el tudod különíteni egymástól a fontos és nem fontos dolgokat, hogy azokra fordítsd nagyobb figyelmet, amelyek alapvető fontosságúak.

A munkahelyi stressz nagy része abból ered, hogy az emberek kevésbé fontos dolgokkal foglalkoznak. Meglepő, de ha a fontosabb dolgokkal kezdünk törődni, a stressz eltűnik. Folyamatos energia- és lelkesedéshullám önt el. Ha igazán fontos dolog megvalósítása felé tartunk, úgy érezzük, hogy személyes értékünk és megelégedettségünk növekszik. Úgy érezzük, hogy mi irányítjuk magunkat. Nyugodtak leszünk, magabiztosak és mindenre képesek.

Íme, 6 ötlet, melyet nap, mint nap használhatunk arra, hogy prioritásokat állítsunk fel, és a legtöbbet hozzuk ki magunkból:

Szánj időt arra, hogy tisztázd magadban céljaid és szándékaid, hogy listázandó tetteid a kívánt irányba mozdítsanak. Ne feledd, sok ember őrülten kapaszkodik felfelé a sikerlétrán, míg egyszer csak rájön, hogy létráját rossz épületnek támasztotta.

Hosszú távra tervezz, és azokkal a dolgokkal foglalkozz a jelenben, amelyek a legerősebb pozitív hatással lehetnek a jövődre. Törekedj egyensúlyra, állíts fel prioritásokat mind egészséged, mind kapcsolataid, mind pedig anyagi céljaid terén.

Szánd el magad, hogy az életnek azon területein javíts, amelyek fontosak számodra. Ha üzletelsz, tanulj meg nagyszerű kereskedőnek lenni. Ha szülő vagy, legyél kiváló anya vagy apa. Az erő annak az oldalán áll, aki a legjobb gyakorlati tudással rendelkezik.

Bizonyosodj meg arról, hogy már elsőre jól végzed el a munkád. Minél kevesebb hibát követsz el, annál kevesebb időt kell majd elfecsérelned az újracsinálással.

Ne feledd, nem a munkára szánt idő mennyisége számít, hanem sokkal inkább az az időmennyiség, amelyet a magas prioritású teendőiddel töltesz. Mindig is az elért eredményeidért fognak fizetni, nem pusztán a munkával eltöltött időért.

Értsd meg, hogy a prioritás-meghatározásban az a legfontosabb, hogy bölcs döntéseket hozzál. Mindig szabadon dönthetsz arról, hogy ebbe vagy abba a tevékenységbe fogsz-e bele. Dönthetsz többé vagy kevésbé fontos tevékenység mellett, de ha már választottál, viselned kell döntésed következményeit.

Határozd el magad még ma, hogy prioritás-sorrendet fogsz felállítani az élet minden területén, és mindig azokat a tevékenységeket fogod választani, amelyek hosszú távon a legtöbb egészséget, boldogságot és jólétet fogják biztosítani. A hosszú táv nemsoká eljön, és minden áldozat, amit ma hozol, kamatos kamattal fog megtérülni abban a nagyszerű jövőben, amely előtted áll.